Szeretnénk veletek megosztani Andris baba és kedves szüleinek történetét.
Ezek a személyes történetek bepillantást engednek nekünk egy olyan világba, amit legtöbben még hírből sem ismerünk – szerencsére.
Azért, mert szeretnénk, ha tudnátok, milyen óriási jelentőségű, mikor adománnyal segítetek 1-1 klinikának. Életekre lehettek hatással. Születendő babák sorsát változtathatjátok meg.
Hiszen gyermeket várni a legnagyobb boldogság – ne mi van, ha a várandós hónapok több rettegést tartogatnak, mint örömet?
Olvassátok és fogadjátok szeretettel a Lampert házaspár történetét, akik rendkívül hálásak a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) orvosainak, nővéreinek, mert megmentették gyermeküket, Andrist.
Az alábbi írást az édesapától kaptuk, amit nagyon köszönünk!
Családról akkor beszélhet az ember, ha nem “csupán” a szerelmedre leltél rá, hanem arra az emberre, akivel el tudod képzelni az egész hátralévő életedet és nőként neki akarsz szülni, férfiként pedig tőle szeretnél gyermeket.
2011-ben egy “na jó, próbáljuk meg” mondattal vette kezdetét a kapcsolatunk, amit igazi perzselő szerelmet követően, három hónap múlva már eljegyzés követett. Teltek-múltak az évek, minket is szépen összecsiszolt az élet, adtunk is és kaptunk is egymástól segítséget, jóban és rosszban egyaránt. 2016 januárjában amilyen gyorsan felvillant a remény sugara, hogy szülők leszünk, februárra pont olyan hirtelen távozott is 🙁.
Összeházasodtunk még ebben az évben, majd új helyre költöztünk. 2017-ben egy reggeli terhességi teszten két csíkot láttunk meg. Az öröm és félelem kettőse járta át fejünket, szívünket, hiszen mindennél jobban vágytunk rá, hogy szülők lehessünk, de még ott élt bennünk az előző tragédia.
A 23. hétben jártunk, amikor önszorgalomból elmentünk egy magánklinikára magzati szívultrahangra. Ez a nap és ahogy a professzor asszony arcán nem a gondtalan öröm látszott, hanem homlokát ráncok ölelték, örökre bevésődött.
Ott tudtuk meg, hogy a kisfiunknak aortabillentyű-szűkülettel és bal szívfél kisebbedéssel fog megszületni. Hidegzuhanyként ért minket, teljesen újra kellett gondolni mindent, amit előtte már elképzeltünk, orvos, kórház váltás, és programozott császár. Olyan kórházra volt szükségünk, ahol megvan a megfelelő háttér, ha a születésnél komplikáció lép fel.
Amikor az orvos megmutatta Andrist, már ott látszott, hogy Ő a világ legszebb és legtökéletesebb férfija. Az aranyóra kettőnké volt, ott és akkor megszűnt a világ minden terhe, és csakis végtelen öröm járt át, hogy az, akire kilenc hónapot vártunk, végre itt van.
Családként együtt tölthettünk egy kis időt, majd inkubátorban átszállították a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetbe. Emlékszem, ahogy a nővér megszólít “apa, bejöhet”, de még nem fogta fel az agyam, hogy ez nekem szól, hiszen most született, de nem az én kezemben fekszik, hanem orvosok vizsgálják. Az a pár perces tökéletes családi hangulat darabjaira hullott, hiszen a fiunk az egyik kórházban várta az életmentő műtétjét, a másik kórházban a szerelmemért aggódtam, hogy jól van-e.
Egy naposan Andrist megoperálták. 6,5 óra volt a műtét, majd ezt követően 6 hetet töltött még kórházban. Ez az időszak örökké velünk marad, és megtanít rá, hogy semmit se vegyünk magától értetődőnek és biztosnak.
Soha nem tudunk elég hálásak lenni az orvosoknak, nővéreknek, az intézmény valamennyi dolgozójának azért, amit a fiunkért, a családunkért tettek!
Emlékszem, amikor reggel kaptam a telefont : “apa, ma haza mehetünk” .
A vonal mindkét végén sírtunk és vártuk a percet, hogy az otthonunk végre a miénk legyen és nem csupán üres bútorok tárolására használt lakás. Haza jöttünk, végre először hárman lehettünk nővérek és orvosok nélkül, egy kis család!
A műtét óta eltelt 5 év, de aktívan él bennünk nagyon sok emlék, amivel kapcsolatban elérzékenyülünk. Járunk kontroll vizsgálatokra, amik előtt mindig van egy jó nagy gombóc a gyomrunkban, hogy vajon mi van odabent, ami kintről nem látszik.
Andrisnak volt már két ritmuszavara, amit most gyógyszerrel rendben lehet tartani. Középső csoportos kis fenyőfa, aki fantasztikus szókincsével bárkit ledumál a lábáról 😊. Íme a mi családunk hosszabb-rövidebb története.
Köszönjük még egyszer Lampert Lászlónak, hogy megosztotta velünk családja történetét!
Ugye, most már értitek, milyen szeretnénk megajándékozni Panda életmentő géppel és babafészek csomagokkal a GOKVI-t?
Így tudsz te is segíteni a szívbeteg babáknak!
Utalással
Név: Plüss Kommandó – Alapítvány az Alapítványokért Közhasznú Alapítvány
Forint számla: 11713036-21451047 (OTP Bank)
Közlemény: szívklinika
Nemzetközi utaláshoz:
IBAN: HU61 11713036-21451047-00000000
Swift: OTPVHUHB
Euro számla:
11763055-63779886 (OTP Bank)
Nemzetközi utaláshoz:
IBAN: HU59 11763055-63779886-00000000
EU adószám: HU18941548
Adományvonal: 13600 / 34
- Telefonhívás: hívd a 13600-at, majd add meg a 34-es kódot
- SMS: küldd el a 34-t SMS-ben a 13600-as számra.
A Yettel hálózatából CSAK sms-el érhető el.
1 hívás vagy SMS = 500 Ft