Skip to content

“Az első 48 óra kritikus. Imádkozzunk.”

A harmadik szülésem 2020.02.14. DEKK, 25 hét 5 nap 27cm. Ifj. Novák Gábor

3 gyermek édesanyja vagyok, 35 éves. Túl egy, számszerint 3 ishemias stroke-on, autoimmun betegségemből kifolyólag, ami a vasculitis (érgyulladás).

Első gyermekem az első házasságomból 16 éves. Ő is pici súllyal született, 2100 gramm és 43 cm volt. Farfekvéses guggolás pózból, 5 perces fájásokkal, sürgősségi császárral született Egerben. 13 évvel később született a középső gyerekem. Sima, normális, panaszmentes terhesség volt, 39. héten programozott császármetszessel született, 2950 grammal és 54 cm-rel.

Harmadik és egyébként utolsó gyermekem történetét szeretném megosztani. A terhességem 18. hetében elkezdtem vérezni. Fogadott orvosom volt, akinek szóltam, jeleztem a problémát. Vizsgáltak. majd elküldtek. 2 nap múlva nézték az áramlást, ultrahang semmit nem mutatott ami veszélyesnek lett volna mondható. Aztán a decembert és januárt végig véreztem, pecsételve. Többé-kevésbé.

Jött a január,a cukorterhelés, a babamozi időpontja. És a február. Majd elkezdődött a borzalom. 

Több ultrahang és áramlás vizsgálat után sem látták, hogy elszivárgott a magzatvizem, és a hasam nem nő.

A babamozis szonográfus azonnal látta, hogy puffadok és hogy hatalmas a probléma. Képet nem tudott készíteni, nem volt víz. 

Befeküdtem Egerbe, 10-én már toxémia gyanú volt, 150-es vérnyomás, fehérje vizelés, és 4 napig aszalódtam konkrétan, amikor jeleztem az orvosoknak hogy szerintem hellp szindrómám van, mert nem kapok levegőt úgy fáj mindenem. 210 volt már a vérnyomásom, állt a vesefunkcó, és 50 volt a trombocita számom. Azonnal mentő, és irány Debrecen. Akkor tolták be a 2 ampulla tüdőérlelőt. Szirénázva vitt a mentő, felvették Debrecenben az adatokat megkaptam a ctg gépet és a szívhangfigyelőt, amit 10 perc után  kikapcsoltak és mondták, hogy azonnal műtét.

Gerincérzéstelenítés és már bódultam is, rettenetesen féltem, idegen környezetben, idegen emberek  közt, másokra utalva, kiszolgáltatottan… Minden, ami miatt az ember orvost választ és szülésznőt.

Aztán kivették azt a pindúrt, 450 grammal.

Nem volt fél kiló, nem sírt fel, 15-öt dobbant egy perc alatt a szíve, és befújás után egyedül lélegzett. Én 2 napig az intenzíven voltam élet-halál közt, vért kaptam, és”regenerálódtam”. Közben feljött az ügyeletes neonatológus és nővérke, és tájékoztatott a gyerek állapotáról. Elmondta hogy az első 48 óra a kritikus, és imádkozzunk.

Azt tettem, ott és abban a szituációban amikor semmilyen szinten nem vagy felkészült erre a helyzetre, és hogy épp csak babamozira készültünk és csak 6 hónapos, és máskor az ilyet vetélésnek hívtuk, nem koraszülésnek. Kértem az Istent hogy tegyen a legjobb belátása szerint.

Rossz állapotban volt, elfáradt, 14 nap után összeomlott, éleszteni kellett, elég sokáig, de visszajött. Gépi lélegeztetés kezdődött, 5 hétig.

5 hónapot töltött bent a debreceni NIC-SUB1-SUB2-n teljesen egyedül. 2,5 hónapos volt, szülés után 1 hónapig, és hazajövet előtt  5 hétig voltam vele. Fejtem az anyatejet 1 hónapon keresztül minden nap hétszer. Aztán amikor lekerültem osztályra, első utam hozzá vezetett.

2020. július 7-én jöttünk haza. Nekem ő az évszázad hőse! A sérvei visszahúzódtak, műteni nem kellett, a rop 2 is rendeződött! 

Kitartás mindenkinek, aki az út elején jár! 

Éva, Egerből

Egy megosztás is nagy segítség!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

No comment yet, add your voice below!


Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Jelentkezz be, vagy regisztrálj!